2012. június 26., kedd

old blue days

kérleld az istened, hogy hozza el a világvégét
kérleld magad, nézz körül és kérleld őket, hogy ne felejtsenek el
nézd a szemeit, még nincs meg a szó mely illene rájuk
néznek és látnak, be látnak a szemembe és azon túl
mi is van azon túl?
még nappal van, de már fent a Hold elszáll előtte egy sas akit teljesen hidegen hagy az autók zaja, a szárnyak szabadságot adnak neki, szenny fölött repülni


rég nem volt már olyan mint a mai nap
szinte vihar volt

2012. június 24., vasárnap

harmónia

ki van ott kint? az utcán? a téren? a sötétben? a vérben?
az ablakból nézem és nem értem, miért kint az éjszakában keresed a válaszod, az életed, az ételt
mire vadászik az éjszaki műszakos vadász? mi a fegyvered?
még mindig az ablakból nézem a messzeségbe nyúló csöndes nyugodtságot, nyugodtságod
mellesleg harmónia uralkodik odakint
kint az utcán, a téren, a sötétségben, bent a vérben, az éjben s félve de kérlek kicsit még maradj

2012. június 13., szerda

ússzunk, evezzünk, élvezzünk és nevess rám

hangok szeretkeznek érzelmekkel a tisztáson
sikítva üti a félelmet a némaság
mormolja az igét az üvöltő harag
ásít a kétely újra felpofozta a talány
suttogó félelem tépi az elmét
éterbe nyúl a félő sikoly
csal a csilingelő csend
orgiáktól nyög a szív


horizontom
napsütés, pipacsmező és az ott messze a folyó, az égen a bárányfelhők mekegve köszöntik a távoli város szmogját
a dűlőt kétsávos út szeli ketté, a városból menekül egy kocsi szembe kamion szállítja a szállítani való semmit unottan

elfuthatnánk a messzeségbe
pipacs mezők végtelen sétányok
és tudod azok ott a fák mögött nem árnyak, hanem istenek, lusta bölcsek, nagybetűs nevű senkik, de értünk vannak
fordítsd a nap felé az arcod, ez itt a kezdet, egy nyár és kellettek mindannyian hozzám, építkezés 
kedves mérnők észrevétlenül húzta fel az alapokat és lehet ő maga se vette észre, azt se tudom fizetem-e a munkáját, munka-e ez?
de a szemét ugyanúgy dől csak valahogy kikerül a bűze

2012. június 7., csütörtök

hello, mndm, hgy nm fj

Meg kell tanulnod az élet igazságtalanságait. Látod ahogy más szenved, aztán saját bőrön érzed a forró vas égetését. Fogod érezni ne aggódj, valami égni fog ott.
Mások évekkel fizetnek egy álomért, megint mások, én, beleesnek egy rémálom kellős mocskos könnyelbaszott közepébe. 
Az egész kevesebb mint egy hónap alatt szépen lefog játszódni, nyugalom kedves, nyugalom. Hisz folytatódik majd minden ahogy azelőtt, még nyár lesz, még te vagy, ti vagytok és igazán nem lesz baj.
Igazad van ugyanaz lesz, csak ott van a csak és a majd.
Hisz az égett bőr nem gyógyul, esetleg nagyon lassan. Kivájjam késsel? májad? tied maradt, tiétek
szopsz! elme orál
veszett vadak, mocskos tócsák
és már most itt van, hello 
hello kedves, kurvára nem hívott senki, hello kedves tizenkettő, hello túl vagyok az egyik feleden, ha ez volt a jobbik akkor baszd meg
futunk mi még majd mezőn és telefessük 
pécsen készen, de még nem
félek, de értem én, és ne félj
mert ennek a termése egyáltalán nem lesz önsanyargató
sajgó édeskeserű 
oh hello június!
kész a lista a rosszról
írj másikat a jóról hülye gyerek, van, volt, lesz