nem megy a készülék

Szétállítottam a gombokat
Nem megy a készülék
Talán egy elegáns tűnődés?
De nincs, amin tűnődnék
Nincs, amin tűnődnék

Olyan jó lenne bölcsességekkel elárasztani a világot.

Oktatni, ki oktatni, ki javítani, felvilágosítani, megtanítani és számon kérni.

Tényleg nincs mit mondani.

Szóval.

érezted már azt, hogy téged senki sem szeret és teljesen feleslegesen vagy a világon? ha igen, mit tettél, hogy elűzd ezt az érzést?
Ezt kérdezték nem is olyan rég.

Vannak emberek akik nélkül teljességgel semmik vagyunk. Értéktelenek. Kell legalább egy valaki akinek adhatsz. Akinek elmondhatod, hogy ha felnéz az égre az amit az emberek csillagoknak hívnak valójában szemek amik minket figyelnek, vigyáznak ránk. Kell valaki akit biztosíthatok hogy ha meghalok majd én leszek az egyik szempár aki neki csillog éjjelenként.

Ha az a valaki eltűnik értelmetlen lesz ott fent csillogni.

Ha rosszul vagyok eszemben sincsen felvidítani magam. Nem nézek rajzfilmet és nem olvasok vicceket, nem próbálok pozitív lenni.

Filmet nézek. Rekviem egy álomért. Bakancslista. Donnie Darko. Mr. Nobody.

Főleg Rekviem. Lehangol. Kikészít. Le súlyt. Szóval hagyom, hogy rosszabb legyen.

Talán egy elegáns tűnődés?

De nincs, amin tűnődnék

Konkrétan semmi sincs most a fejemben.

Semmi.

Ha találkoznék azzal akinek majd lehetek a csillaga minden bizonnyal egy hónapig elszórakoztatnám a dolgaimmal, de kifogynék.

Nem megy a készülék.

Most zuhanok.

A világ állásán parázó, múlásán nevetők,
Könnyű léptű halált hozók és ólmos szeretők,
Az érdeklődve néző kutyák a tompa csillagok,
Mind tologatják a belső időt, de a végén mind halott.
Felnéznek az elélvezők, a műtétből ébredők,
Az oltár előtt térdepelők tologatják az időt,
A forgatásba ájult táncos, a csóktól szédülők,
A tavasztrikós szőrös munkás, itt van az idő.

Nem értem miért mászott belém ez a dal, de napok óta nem hagy. 
Csak ülni fogsz velem a jó meleg vérben ( a csillagok mágikus szempárokként követnek , ők is látják majd, hogy nem megy  a készülék)

A forgatókönyv sokszor ugyanaz. Az elején tökéletes aztán eldurvul.

Az eleje mindig tökéletes. Ez valami törvény. Minden új és színes. Minden varázslatos. Csak ketten vagytok, gond nélkül. Tényleg tökéletes. Talán aggodalmak fúrnak belülről, de ezeket az ember bezárja egy kis dobozba és erősen azon van, hogy elfelejtse. Hazudik ha kell, eldobja a térképet, eltöri a kulcsot.
De a tökéletes dobozt még nem találták fel. Az aggodalmak feltörnek, elárasztanak.


Ez az eleje itt minden tökéletes. Minden nap arról tanúskodik jobb nem is lehetne, néha vannak problémák, de azok is beletartoznak a színekbe.
Az új életforma hívogató, az egyik húzza bele a másikat, a másik meg örül az újnak.
Az új nem mindig jó.
A szemétben úszni nem kifizetődő. Valamiből meg kell élni, fenn kell tartani a jót.
Azt mondják nyugi, azt mondják nem lesz baj, azt mondják biz bennem.
Idővel nyugodt leszel, idővel elhiszed, hogy nem lehet baj, talán meg is bízol bennük.
A szenny nő egyszer még rajta jársz máskor már benne.
Először a zsebedben viszed a rendelőhöz, aztán haza magadnak, aztán a barátoknak, aztán már kell.


Csak buli érted?
Pár alkalom, vágod öreg?
Nem lesz ebből rendszer!
Csak ha lazulni kell, csak ha sok a stressz.
Elfogyott a kávé, de maradt tegnapról dexi. Miért ne haver? Ki tudja meg?
Le tudunk állni.


Az áruból néha marad egy kicsi a zsebedben. Amit kifizetek abból kis borravalót emelsz el.
Ki tudja meg? 


Szóval este megint megyünk. Elhagyott épület a város szélén. Az együttes szokott próbálni ott, néha összehozunk egy bulit. Lesz minden. Vagyis rajtad múlik. Ez most hivatalos megrendelés. Hozz olyat ami kapós.


Friss pár, abban az időszakban amikor minden tökéletes.
Az életük nem az, nem is lesz. De az átlagos szarhoz képest most minden jó.
Együtt mennek. Kipróbálták otthon a rendelést.
Erősnek érzik magukat, biztonságban. Ennek oka az ereikben száguldozó anyag, a vodka a kezükben, a halk zene amit bent hallanak. Egymás lélegzete. A tudat. Nem vagyok egyedül.


Szóval az utca annyira nem is sötét, a titkok nem mocskosak, a legmagasabb izomfickó is csak egy ártalmatlan valaki aki elsétál és elfelejt.
Szóval most biztonság uralkodik. Most ott vagyunk a csúcson. Most mi győzünk. Csak úgy teszünk mint a többi, mint bárki más.
Szóval miért lenne bármi baj? Miért éreznék valami veszélyt. Nincs jel. Ha lenne észrevennék, ez biztos.
Szóval minden rendben.


A zene még halk a fények tompák.
Néhány fickónak nagyon nagy az arca, lazák, menők. Szét ne ess öregem!
Mások kicsit üldögélnek, csak úgy. Elbeszélgetnek. Felmérik az embereket.
Mindenki feszeng bárminek is tűnik.




Vannak páran akik húzzák a szájukat. Alkudoznak, ki akarnak bújni alóla. Csak egy fél órára nézz be, nem is akar inni. Persze, persze. Akkor a percek mától pénzben vannak mérve. Nincs kivétel. Túl bonyolult lenne.


Van aki már benne van a dolgokban. Nem merült el, még csak a szar felszínén jár, de már ragadt valami a cipőjére.
Ők mindig játsszák az agyukat. A szakértők. Térdre! Mindig  a szakértők fekszenek ki elsőre. Kemény vagy.


Az emberek gyűlnek. A pénz gyűl, a pia gyarapszik.
Néhányan már úgy érkeztek, hogy nem tudják az apjuk születési dátumát. 
A zene hangosabb, a fények szédítenek.


Aki mást akar. Szállni vagy elveszni az hátramegy választ valamit kifizeti és élvezi. Leül a kanapéra bambul, iszik, rágyújt, beszélget. Ne romboljon az a lényeg. Aki rombol azt kirakják.
Nem kell balhé.
Az egész lemegy csöndben.


Szóval a friss pár ismerkedik. Tombol bennük a kokain. 
Most még tökéletes.
A forgatókönyv sokszor ugyanaz. Az elején tökéletes aztán eldurvul.
A bulik gyakorivá vállnak. 
A futár lebukik a dugi adaggal, a lenyúlt pénzzel.
Eltörik a karját.
Igazából egész jól megúszta.
Rab lett. Rabok. A tökéletes már rég eltűnt, olyan messze volt tőlük mint a gyerekkor gondtalan napjai  Kételkednek a létezésében. Az ízére sem emlékeztek.
Kellett még.
Legegyszerűbb, ha nem kell fizetni a jóért.
Egyszerűbb, ha van miből fizetni a jóért.
Nem egyszerű a szarban elérni a jót.


A néhából mindig lett.
A rendszer állandósult.
A lazulás mindig kellet, a stressz beköltözött a házba.
A letudunk állni átalakult le fogunk ha majd kell felfogássá.


A bulikból egyre többen maradtak ki.
Nem volt már ott az ami kellet.
Ami kellett az utcán volt. Az ár magas. 


A tökéletes általában hamar elmúlik.
Van aki megtudja őrizni.
Van aki nem játszik a tűzzel.
Van aki belemerül a szarba.

Here comes the rain

Érzem az eső illatát.
Itt van.
Villámlik.


Lassan egy éve minden alkalommal amikor esik az eső meghallgatom a Vox Populi-t.

Darkness falls here comes the rain

To wash away the past and the names

Csak mossa el újra és újra. 
Felejtsük el a neveket.
Töröljük el a múltat.


Álljon meg az idő. Jöjjenek a szellemek.


Imádom a viharokat.
Amikor érzed a levegőben, hogy jön.
Amikor meglátod a villámokat.
Amikor halott, hogy közeledik.


Lecsap.
Pusztít.
Eltűnik. 




Régóta várok már erre, szóval remélem tényleg esni fog.
A levegőben már érzem, látom, halom. Csak érjen ide.


A város szélén lakunk, mellettünk dombok vannak. Isteni látni innen a villámokat.
Közeliek.

Far, far away in a land that time can't change
Long, long ago in a place of hearts and ghosts
Far, far away in a land that time can't change
Long, long ago in a place of hearts and ghosts

megszólalhattál volna de nem hagyta a szád

Mi legyen?

Az ember csak ül és gondolkodik. Mi a fasz legyen?

Megkínáljam cigivel?

Kezdjek el az időjárásról beszélni?

Nézek el mellette?

Kínos....

A mozdulatlanság után kellemetlen megmozdulni. A nyugodt test egyszer csak egy rövid időre megmozdul, de aztán megint beáll a dermedtség. Ha rossz pózt veszel fel és emiatt kényelmetlen egy darabig megpróbálod tartani magad majd újra megmozdulsz és úgy érzed provokálod ezzel, hangot csinálsz, lehet megbököd vagy isten tudja mi.

Megszólalni már késő.

Ha a dermedtség és csönd után megdicsérne az ember a kellemes nyári szellőt,az olyan, mintha azt mondaná teljesen monoton hangon majmot láttam baszki. Baromság.

A ciginek is annyi.

Mi van ha nem dohányzik és elítélni azokat, akik ezzel károsítják a tetves életüket.


Az ember elnézz mellette, szigorúan mellette mert ha véletlenül a két tekintett találkozik tuti, hogy mindkét fél hirtelen más fele nézz és magában káromkodik.

Egyetlen megoldás.

Elképzelni az elejétől méghozzá úgy, hogy minden filmbe illően tökéletes.

Kedves csevegés, esetleg mosoly, aztán ő kínál meg cigivel.

Felmérni magunkban miről lehetett volna beszélni, pár frappáns beszólást elsütni fejben.

Gondolná az ember, hogy a másik is ezt csinálja?
Fejben könnyű, nyisd is ki a szád.

Viszlát.

Majd legközelebb.

Thirty Seconds to Mars △ VOLT

Túléltük.
Ott voltunk.
Amikor a TTT-nek vége lett, olyan érzés jött rám, úristen láthatom őket.
Sírás keringetett közbe meg be akartam törni a színpadra.
Vártam elől hátha valahol meglátom őket, feltűnnek valahol a színpad szélén. Akartam, hogy csak egy pillanatra megjelenjenek és csak én lássam.
Rendezték a színpadot, behozták a triadot annyira jó volt látni, otthonos, ismerős. Furcsa lett volna, ha hiányzik.
Betolták Shan dobfelszerelését.
Kicsit később láttuk is Shan-t a színpad szélén de csak épp pár pillanatra, Tomo-t több ideig ő ugrálgatott. Annyira jó volt a szerkója.


Késve kezdtek, de hát nem megéri várni rájuk?
Ahogy állt össze a színpad gyomorgörcs jött rám, mindjárt kijönnek.
El se tudtam képzelni, hogy csak úgy megjelenek ilyen közel hozzám, ekkor még első sorban voltam, de hamar elkeveredtem az ugrálásban körülbelül a kiugróval szembe.
Elkezdődött, Shan eszméletlenül erőszakolta a dobokat majd Time To Escape.
Az egész közönség egyszerre énekelte THIS IS WAR.
A triad fölött helyett kapott egy kivetítő ahol vagy klipek vagy dalszövegek mentek.
Beautiful Lie volt a folytatás és úgy örültem annak a kivetítőnek, kedvenc klip látni azt is és közben élőben hallani, eszméletlen.
Attack-nál hívtam anyukámat és feltartottam a levegőbe hagy élvezze kicsit, azt mondta felismerhető volt.
I'm finally free.
Itt már szinte részegnek éreztem magam, a zene a legjobb alkohol.
Search and Destroy, hihetetlen volt énekelni vele million little pieces 
Jaj és hát a kabbe mutogatás megvolt, örültem neki nekem azt sugározta, hogy igen baby itt vagyok tombolunk és igen most ez kurva jó.


Jump Jump Jump Jump Jump
J beszólt két csávónak hogy Mi a fasz bajuk van, hogy nem ugrálnak.
El képzelni se tudtam, hogy nem szól valakinek be valamit. Ez kell.


Fucking Noise
Csak üvölts, csak tombolj, ott vagy.
Megfelejtkeztem magamról, nem érdekelt hogy vissza kapom-e a kabátot (amit még a Beautiful Lie alatt előre dobtam a kordonon a táskámhoz) nem érdekelt, hogy a lábamon ugrálnak, az se hogy néha levegőt se kaptam, gondolkodtam ugráljak és lélegezek vagy énekeljek és lélegezek, végül sikerült összeegyeztetni a hármat.


A This is War-nál egyszerre üvölteni és közbe a kezünkkel az éghez nyúlni Fight Fight Fight 


A 100suns-nál tört el a mécses, énekeltem köze sírtam akkor jött rám az, hogy igen tényleg itt vagyok, igen ők tényleg léteznek, ha az egész zenéjük és létezésük csak egy álom akkor nem ébredek fel soha, nem idegenek voltak hanem emberek, olyan emberek akiket szinte bármikor felhívhatnék és megköszönhetném, hogy ezt tették. Megmentettek, adtak valamit, segítettek. Néha tényleg olyan mintha nekem írnák, belém látnának és tudnák mire van szükségem. Mintha ismernének. De mégis, hogy köszönjem meg? Ezt nem lehet.


Vox Populi
Lámpák. Istenem de akartam a lámpát.
Stomp Stomp Clap 
This is a Call to Arms Brothers and Sisters Time to Go to War
Mert ez egy család.


L490
Pont szemben voltam Shannon-nal. Ezt a számot én is eltudom játszani és annyira jó volt hallani. Kellet. Bár a technika kicsit szívatós volt, mégis gyönyörűen játszotta.
Kicsit rosszul esett neki, hogy nem volt tiszta a hang, vagy berengett (igazából nem tudom nem értek hozzá) de remélem kárpótolta az a taps és visítás vihar amit kapott.


Hurricane és Alibi egymás után akusztikusba, a mennyországban is ilyen zene szól, legalábbis az enyémben.


A Kill-nél amikor Jared meglátta a lépcsőszerű építmény, áhhhh az az arc, mint amikor a gyerek cukrot kap, vagy eltervez egy csínt ami mindjárt sikerül. Persze mindenki megörült a közönség tolt felé, üvöltöttek, nyomtak.


No no no no
I will never forget
No no
I will never regret
No no
I will live my life



One Day Maybe We'll Meet Again


Kings and Queens-nél megint előrébb verekedtem magam, egy lány volt előttem szóval a színpadra felkerülés is közeli volt, de persze nem kerültem fel. Akkor már nagyon kellet volna víz, volt egy alacsony csajszi mögöttem ő is rosszul volt a közepe felé neki sikerült akkor vizet szerezni.
K&Q tökéletes volt, bár pár barom felkerült a színpadra.
Olyan jó érzés volt énekelni, a torkomon most érzem már, hogy fáj az üvöltés is meg a hideg levegő.


Tegnap ilyenkor már színpadon voltak.
Kép nem sikerült mert a techinka felmondta a szolgálatot.
Isteni volt.
Egyszer a nagy piros labda egyikét odatudtam ütni a színpadra Tomo rúgta vissza, egy másik kidurrant felettünk. Illetve a kilövő gépnél (nem tudom mi ennek a hivatalos neve) álltam és a papírdarabok csak úgy hullottak ránk. Felnéztem és éreztem ahogy esik rám, mintha hó lett volna.


A végén Barxton-tól sikerült matricát szerezni, épp osztogatta.


Hogy onnan, hogy tudtam volna kijutni vagy meddig tartott volna azt nem tudom.
Nyomtak a kordonhoz, alig kaptam levegőt, ráadásul az egész tömeg hullámzott.
Amikor vége lett a koncertnek a biztonságiaknak szóltam, hogy emeljenek már ki, de meg se mozdultak. Egy lányt kértem meg, hogy nyomjon hátulról és aztán kintről kihúzom. Szóval a kordonok találkozásánál kitoltam magam aztán segítettem volna lánynak, de persze akkor rögtön ott volt a biztonsági, hogy menjek kifele.


Isteni volt.
Szigetre is jönnek, abból nem hiszem, hogy számomra lesz valami. De ha jövőre jönnek ott kell lennem megint.

Provehito In Altum.

zuhanás

Ítélkezünk mindenről.
Előítéletek mindenhol.
Tehetünk róla?
Meglátsz valakit, megnézed. Igen és mit keresel? Hibákat.
Bizony, első látás alapján következtetéseket vonunk le.
A ruha, a haj, az arc az egész kép alapján próbálunk lefesteni egy képet magunkban.
Elképzeljük.
Szinte készpénznek vesszük.


Tudod mi nehéz?
Túl lépni rajta.
Beismerni, hogy nem olyan mint aminek elképzelted.


Mi kell ehhez?
Félre rakni mindent.
Egy kis beszélgetés.
Esélyek.


Egy dolog miatt is elítélhetünk bárkit.
Egy rossz szó lelökheti a lécről és a semmibe zuhan.
Nem érdekel, hogy hogyan ért földet.


Keressük a hasonlókat.




Néha mélyebbre kellene ásni a ruhánál és a telefon márkájánál.
Néha keresni kell a közös pontot.
Nincs két ugyanolyan.
Van két hasonló.


De néha tudni kell őket lelökni a mélybe.
Visszajöhetnek, vagy találkozhatnak mással zuhanás közben.
Mind zuhanunk.

you can't push it underground

Kihalt utcák, magányos fények.

Magányos lélek. Csak egy ember kellet, egy idegen. Még ha nem is hallja az sem baj, csak ott legyen.

Hát leült az első mellé aki útba esett.

A földön feküdt az amit tulajdonának mondhatod a ruhája és a takarója.

Szinte az élete is elveszett az évek alatt.

Emlékek maradtak, halvány képek, de legfőképp az utca pora.

Csak leült, nem nézte ki mellé és nem is ítélkezett.

Nem tehette meg.

Sokszor ezt keressük, valakit aki meghallgat, aki ránk ér, aki csak ül és figyel, aki nem szól bele, aki nem kérdez, nem szakít félbe és nem árul el.

Aki csak addig a miénk amíg ott ülünk mellette, aki nem akar többet.

Csak egy ember a millió közül aki ránk figyel, aztán elfelejt.

Csak elkezdte, ott ahol kezdődött. Egy élet, az ő élete.

A sötétből világos lett, a Hold után a Nap következett.

Nem hagyta abba, képtelen lett volna.

Ki kellet jönnie.

Felkellet szabadulnia.

Megtisztulás.

Beszélt.

Jót.

Rosszat.

Mindent.

Egybe látta az egészet.

Tiszta fejjel ment vissza.

Senki se érthet meg igazán, kevesen hallgatnak meg.

De van aki meghallgat, nem ért meg teljesen, de ott van.

Köszönöm....

/Menj és keresd meg azt, aki meghallgat./

Ott leszek...