ésés milyen igaz
hogy hívnak nem mondom el honnan jöttél kit érdekel
senkit segget se érdekel
senkit
és a mocskos név, élet, történet, én én én, ez
ez senkit de senkit se érdekel
úrimuri hogy engem se
senkit engem
ha én a senki akkor senkit se segget se
nem érdekel
remény lehetnék
hisz így volt aztán aztán meddig érdekel egy remény? ameddig a tied
a saját reményem csak akkor ha te talán talán más vagy
mutatod magad
seggnek senkinek
remény vak emberé, bárkié, tied
vak lennél |lelki| esetleg bárki, te?
és ott volt a szétszakító tudatosság
és most is van a
galaxis univerzum
amely nagy nagy és tele van színnel, mocsokkal, csodával, velünk, de mi van ami távol van
érdekel, de üresnek tűnik hisz messze van
és elérni elérnéd elakarod elvennéd elismernéd megismernéd megtennéd megélnéd megmegel
de messze van
viszont konvertáljuk csak át ide ebbe a szobába
itt lenne egy univerzum
amely senkit se érdekel
képtelenség hogy kép-és-pofa nélkül ne érdekelné őket
van itt szín, csillag, csoda, mocsok, hideg, űr, és betömött űr, és mégtöbb
ha kérded nem dohányzom, és tényleg cigit se szívok
és még nem vagyok kész, akkor leszek kicsit ha megtanulom kimondani a sziszegőt
addig meg szeretem és szellemesen szerte vettem
de ez se érdekli különösebben a szomszédom
hála ég
hála ég a kandallóban
hála ég nincs szaga
hála ég és fűti a házat nyáron télen nélküle megfagyok
és néha hátba vágnak és kiakarja oltani
mert azt hiszi ettől bűzlik az utca
de a valós ok senkit se érdekel
mert tudod a te kandallódból is ömlik a bűz
felpüffedve gomolyog a színed, a te színed amit az univerzumod adott le,ki,el
felhőformában terjeng, melyet szétszakítasz te felhőpusztító
de megnyugtat és a felhővattadarabjait összeolvasztod a nappal ha
ha valaki ráül a lelkedremidreoda és veled utazik más lett a táj
majd leszáll viszlát újdonsült jó barát
és visszaáll a régi táj, omladozik a ház fala ami
a faluban jó formán senkit se érdekel ugyanis mindenkinek újítani kell nappal és éjjel
jó formán
tehát talán valakit mégis
érdekel
ebben a szobában épp mostanság ilyentájt egy nagy nagy nagy
fekete lyuk elakarta nyelni a napot amely ragyog egy ideje
nem rég van fent, de valahogy minden láthatóbb így, és beakart állni elé
és seggét a fejéhet nyomni, hogy meneküljön
érdekelne ha eltűnne
senkitmindenkit
nem feltétlen kell a rosszhoz hozzá szoknod
bár legtöbbjükre igaz
nem érdekel
se onnan se innen
de ez egy ilyen kompromisszum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése