2011. július 11., hétfő

megszólalhattál volna de nem hagyta a szád

Mi legyen?
Az ember csak ül és gondolkodik. Mi a fasz legyen?
Megkínáljam cigivel?
Kezdjek el az időjárásról beszélni?
Nézek el mellette?

Kínos....
A mozdulatlanság után kellemetlen megmozdulni. A nyugodt test egyszer csak egy rövid időre megmozdul, de aztán megint beáll a dermedtség. Ha rossz pózt veszel fel és emiatt kényelmetlen egy darabig megpróbálod tartani magad majd újra megmozdulsz és úgy érzed provokálod ezzel, hangot csinálsz, lehet megbököd vagy isten tudja mi.

Megszólalni már késő.
Ha a dermedtség és csönd után megdicsérne az ember a kellemes nyári szellőt,az olyan, mintha azt mondaná teljesen monoton hangon majmot láttam baszki. Baromság.

A ciginek is annyi.
Mi van ha nem dohányzik és elítélni azokat, akik ezzel károsítják a tetves életüket.


Az ember elnézz mellette, szigorúan mellette mert ha véletlenül a két tekintett találkozik tuti, hogy mindkét fél hirtelen más fele nézz és magában káromkodik.

Egyetlen megoldás.
Elképzelni az elejétől méghozzá úgy, hogy minden filmbe illően tökéletes.
Kedves csevegés, esetleg mosoly, aztán ő kínál meg cigivel.
Felmérni magunkban miről lehetett volna beszélni, pár frappáns beszólást elsütni fejben.


Gondolná az ember, hogy a másik is ezt csinálja?
Fejben könnyű, nyisd is ki a szád.

Viszlát.
Majd legközelebb.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése