"Csak akkor tehetsz meg mindent, hogyha már semmid sincs."
Letudnánk mondani mindenről? Mi az amire szükségünk van a túléléshez?
- Tudod, mi az a dunyha?
- Egy paplan.
- Egy takaró, egy sima takaró. Na, de honnan tudjuk mi ketten, hogy mi az a dunyha? Szükségünk van dunyhára a túléléshez a szó nomád értelmében? Lófaszt! Akkor mik vagyunk mi?
- Nem tudom, hát... gondolom, fogyasztók.
- Úgy van! Mi fogyasztók vagyunk, az életszínvonal-megszállottság melléktermékei. Bűnözés, éhezés, szegénység? Ezekkel nem törődünk. Mi izgat minket? A színes magazinok, a televízió, az 500 csatorna, egy név az alsógatyánkon, viagra, hajnövesztő, műolaj.
Fogyasztók....kell mert csak. Mert menő, mert tetszik, mert még nincs. Kell...
Hibásak vagyunk?
Beleszülettünk a kényelembe megszoktuk, hogy minden este fürdünk, természetes a meleg étel, a fűtés.
Ha végigmegyünk az utcán reklámok bombáznak mindenhonnan ruhák, bankok, kereskedők. Mindenhonnan arról biztosítanak pénzünk itt lesz a legjobb helyen, ez a kocsi illik legjobban hozzánk, itt kell bevásárolni, ott a legjobb az árufelhozatal, a legjobb pártot válasszuk, oda menjünk nyaralni, ez lesz a legjobb.....
Az életünket reklámok, műsorok, trendek, emberek, felfogások irányítják....
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk"
Arra hajtunk, hogy az életünk be legyen biztosítva méghozzá minden oldalról. Munka, család, barátok és egy kanapé. De ha egyszer mindez lényegtelen lesz. Miért próbálunk hatalmas hegyeket építeni ha úgyis egyszer elveszítjük.
Egy életet áldozzunk arra, hogy lehessen életünk aztán rájövünk, hogy mégse éltünk.
Biztosak akarunk abba lenni, hogy szabadok vagyunk. Mi vagyunk a saját életünk vezetői.
Képesek lennénk mindenről lemondani?
Beköltözni egy dohos házba a város szélén ahol sosincs senki. A falakról esőben csorog a víz. A csapból mocskos víz folyik.
Értékrend. Mi is az ami számít (a legtöbbeknek) munka, pénz, ruha, szépség, kocsi, ismerősök száma....
"Nem a munkád vagy... és nem is a bankbetéted! Nem a kocsid vagy és nem a tárcád tartalma! Nem egy menő ruha vagy! Egy bohóckodó ganajkupac vagy a világban."
Talán a legnagyobb szabadság az, ha egyetlen dolgot veszíthetsz el.... az életedet.
"Minden a másolat másolatának másolata."
Harcosok klubja: kultusz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése