2011. október 31., hétfő

hiszen nem is volt rés az ágyam alatt....

Olyan rég nem láttam. Az arca megfakult, néha már abban is kételkedtem, hogy valaha létezett.
Ki?
Én?
Féltem kiskoromban, hogy valami bujkál az ágyam alatt. Nem tudtam aludni és kígyókat láttam kúszni a falon. Az ajtóm előtt sokszor ült valami sötét árnyék, mindig hallottam ahogy liheg. A plüss állatok valahogy megvesztek a sötétben és mindnek vörösen izzott a szeme.
Annyira féltem. Mi van ha visszatérnek?


Változás. 
Egy helyben állni nem jó döntés, akkor már inkább hátrafelé lépkedj hátha rájössz hol hibáztál.



Ledugják a szemetet a torkodon te meg csak tűröd. Mégis mi bajod van?
Győznöd kéne! Fel kéne állnod és elindulni valami kevésbé szánalmas úton.


~

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése