2011. december 26., hétfő

tükörben a senkiházi, esetleg mögötte

Betontengerbe süllyedve kapálózol a tiszta levegőért, nincs természet, kiölted, kiöltük. Az utca igazán barátságos tud lenni, ha nem látod benne a rohanó autókat és siető embereket, akik átnézve egymáson haladnak valamerre, de sietségük igazi okát ők is csak ritkán sejtik.

Volt egy vízióm, nem emlékszek a képekre, de kivert a víz. Víz volt? Talán vér, sosetudjameg. Végtelenségbe táguló univerzum, ha megfordul a folyamat jön a nagy összeroppanás, a kezdetté zsugorodunk. Mi volt a kezdet? a létező valóságos semmi
Ráfagyott a dér a fákra, ha befesthetnéd milyen színű lenne? Tükör színű. Van a tükörnek színe? Nézz bele és mond meg. Saját magadnak beszélsz, tudod igazán ritka, ha meghallja egy máté, egy múzsa, egy akárki senkiházija.
Emberek közt mutatkozik igazán meg az embertelenség.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése